November elején halottainkra gondolunk és közösségként emlékezünk az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyarok ezreiről.
A helyi önkormányzat szervezésében november 1-jén, Mindenszentek napján, a második világháborúban ártatlanul kivégzettekre emlékeztek a belvárosi temetőben felállított kopjafánál. Ft. Fuderer László belvárosi katolikus plébános imáját követően Kovács Elvira, köztársasági képviselő és Kinka Erzsébet, a képviselő-testület elnökhelyettese szólt az egybegyűltekhez. „Most, amikor itt állunk a második világháborúban elesett honfitársaink emlékművénél, a kopjafánál, ami 1994-ben került ide, visszatekinthetünk egy pillanatra arra a szomorú napra, mit is jelentett a hozzátartozóknak a szeretteik elvesztése, hiányuk és értelmetlen haláluk keserűséggel hatja át még ma is lelkünket…Mindazok, akik 1944 őszén és 1945 folyamán az életükkel fizettek magyarságukért, a mindannyiunk halottjai. Azért haltak meg, mert bátran vállalták magyarságukat. Hosszú út vezetett a méltó kegyeletadás és végtisztesség kiharcolásához, a fájdalom keresztje azonban megmaradt az ártatlanul meghurcolt és kivégzett áldozatok hozzátartozóinak szívében”, mondta Kinka Erzsébet.
A megemlékezést a Schola Cantorum énekkar dalai, valamint Kiskomáromi Zsombor és Varga Klaudia szavalata tette ünnepélyesebbé, majd a Magyar Nemzeti Tanács, a becsei önkormányzat, a pártok képviselői és a civil szervezetek koszorúztak és hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt.