Allaga Géza gordonkaművész, cimbalomtanár, zeneszerző 1841. március 25-én született óbecsén.
Születésének száznyolcvanadik évfordulója alkalmából egy rendhagyó koncerttel emlékeztek meg pénteken, november 26-án, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben, melynek szervezője a Forrás-Magyar Népművészeti és Kulturális Oktató Központ és a Petőfi kultúrkör voltak. A színes zenei repertoár által bemutatásra került a magyar cimbalom felhasználásnak megannyi módja. Az est folyamán a közönség autentikus magyar népzenét, román cimbalommuzsikát és klasszikus zenét is hallhatott. „Allaga Géza óbecse szülötte, a magyar cimbalomoktatás atyja. Először szerveztük meg ezt a koncertet, de a tervek szerint nem utoljára. Neves cimbalmosokat tervezünk elhívni Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből, így bemutatva a cimbalom sokszínűségét, az ezer arcát. A rendezvényt egy héttel előbbre terveztünk, más fellépőkkel, de sajnos betegség miatt le kellett azt mondanunk”, mondta Cseszák Balázs, a Forrás-MNKOK elnöke. Az est folyamán fellépett Czutor Róbert Magyar Örökség-díjas cimbalomművész és Cseszák Zsombor Junior Príma-díjas zenész, zenetanár, illetve cimbalmos szólistaként színpadra lépett Tallós Kinga, valamint a koncerten közreműködött a Csermely és a Fokos zenekar is. „Az este programját igyekeztem úgy összeválogatni, hogy hű legyen a nevéhez, tehát a cimbalom sokszínűségét, kihasználhatóságát bemutassuk. Elsősorban Allaga Géza műveiből mutattunk be pár darabot, de még nagyon sok zeneszerzőt megihletett a hangszer. Többek között Kodály Zoltán Kállai kettős című szerzeményét is előadtuk elő népzenekarra átdolgozva, illetve Bach h-moll szvitjéből is megszólalt egy részlet, ami ugyan eredetileg csembalóra íródott, viszont a hasonló pengő hangzást egy cimbalom-négykezessel fel lehet idézni. Szomszédjaink közül a románok is birtokukba vették ezt a csodás hungarikumot, szerves részévé vált folklór- és klasszikus zenéjüknek egyaránt, egyedi ritmizálásaikkal a hangszeren. Ezt bemutatva Grigoras Dinicu: Hora Martisorului című virtuóz művét adtuk elő. Népzenészként zenei anyanyelvünk nem is maradhatott volna ki az este folyamán, főleg, hogy a Kárpát-medencében igen sokszínűen és egyedien használták és használják a cimbalmot. A gyergyói medence muzsikájából megszólalt egy archaikus hegedű-cimbalom-ütőgardon trió, ahogy valószínűleg még Kodály és Bartók is hallhatta gyűjtőútjaik elején. Gyergyóban is dallamot játszott a cimbalmos, ugyanúgy ahogy Mezőkölpényben és Vajdaszentiványban is, utóbbi két falu egyedi zenéjéből is válogattunk pár közkedvelt dallamot. Bonchida falujának neve ismerős lehet a népzenekedvelők körében, ízes, romantikus, mégis karakteres zenéje gyorsan az ember szívébe lopja magát. Itt már egy elegánsabb cimbalmozásról tudunk beszélni, színfoltja népzenénknek. Érdekességként a népzenészek repertoárjában szokott lenni a soproni cimbalmos-prímás, Tendl Pál zenekarának néhány dallama. Ugyan fiaival nem a szigorúan vett -mai kifejezéssel élve- népzenészek sorát erősítik, inkább kávéházi zenekarnak mondhatók a konkrét zenei programjukkal, ám népies műdalaik miatt előszeretettel muzsikálják zenéjüket a népi cimbalmosok. Lezárásképpen egyidejűleg megidézve a verbunkos korszakot, illetve a modernebb cigányzenekari hangzást, a felföldi Kürt falujának egyik zenekarától muzsikáltunk egy összeállítást”, mondta Cseszák Zsombor, a műsor zenei szerkesztője.
A rendezvény a budapesti Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság,  az óbecsei önkormányzat, a Csoóri Sándor Alap és a Lux nyomda segítségével jött létre.