A farsang minden évben Vízkereszttől, január 6-ától a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A farsang a tavaszvárás pogány-kori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Vajdaságban a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A hiedelmek, szokások és jelmezes felvonulások rendszerint a farsang végére csoportosulnak, vagyis a „farsangfarkára”, mely magába foglalja a farsangvasárnapot, hétfőt és a húshagyó keddet is. A farsang a gyermekek körében is igen közkedvelt, ezért Maskarádé címmel tartottak farsangi gyermek-bulit vasárnap délután a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben. Gyermek- és körjátékok, valamint farsangi játékok és táncok szerepeltek a programon, emellett farsangi fánk és tea is várta a résztvevőket a mulatságban. „Rendezvényünket minden évben már hagyományosan a farsang végén szervezzük meg, a gyermekek mindig nagyon várják. Főleg óvodások és kisiskolások vesznek részt, de néhány felsős is csatlakozott hozzánk, több mint százan jöttünk össze. Mindenki beöltözött, hiszen a jelmez kötelező volt. Amellett, hogy ez egy szórakozás, a rendezvénynek rejtett nevelőszándéka is van, amelynek célja, hogy a gyermekek megtanulják, mi is az a farsang, emellett megismerkedjenek a magyar népi hagyományokkal, a népi játékokkal, a néptánccal és a népdalokkal”, mondta fogalmazott Cseszák Balázs. A rendezvényt a Petőfi kultúrkör és a Forrás-Magyar Népművészeti és Kulturális Oktató Központ közösen szervezte meg a Csoóri Sándor Alap támogatásával.